A bejegyzés szerkesztése folyamatban!
Valami oka biztos van, hogy egy német főnévnek miért pont az a neme, ami. De mi ez az ok? Már volt szó egy régebbi bejegyzésben ilyesmiről, és valószínű sok könyvet írtak már a témáról. Érdekes lehet visszavezetni egy-egy főnévnél, mi az oka annak, hogy milyen nemű. Valamiféle nyelvtörténeti oka lehet ezeknek leginkább. Nem tudom, minden főnévnél kideríthető-e a nemének végső oka, mindenesetre leírom, amikre eddig én rájöttem.
Más nyelvekből átvett szavak nagyrészt megtartják azt a nemet, amivel abban a másik nyelvben rendelkeztek:
asilus=szamár (latin) A latinban hímnemű, -us végű főnév, és nemét a németben is megtartotta: der Esel.
-UR
Az -ur végű, idegen eredetű szavak nőneműek. Miért? Mert eredetileg -ura végződésűek pl. a latinban és az olaszban (meg a legtöbb újlatin nyelvben), és ezekben a nyelvekben az -a végű főnevek többnyire nőneműek:
la literatura (spanyol) -> die Literatur
la natura (olasz) -> die Natur
la figura (olasz) -> die Figur
A kivétel is a szó eredetére vezethető vissza:
futurum (latin, semleges nemű), futuro (olasz, spanyol) -> das Futur
Az csak egy dolog, hogy a németben a végződés lekopott.
-ION
Az -ion végű főnevek nőneműek, talán egy kivétellel (das Stadion). Ezek a latinból kerültek át nagyon sok nyelvbe, és a latinban nőneműek voltak (latin -io végű főnevek: a 3. deklinációhoz tartoznak és nőneműek). Talán az összes nyelvben nőneműek ezeknek a szavaknak a továbbélő alakjai, ez alól a német sem kivétel. Rengeteg nyelvben találkozni ilyen szavakkal, még a magyarban is:
natio (latin, nőnemű) - die Nation - nation (angol) - la nation (francia) - la nazione (olasz) - la nación (spanyol) Mindegyik nyelvben nőnemű! A magyarban is megvan a szó: náció
A "stadion" szó megfelelője az olaszban nem a szokásos -ione végű nőnemű szó. Valószínű, ezzel függhet össze, hogy a németben sem nőnemű. Itt csak a végződés változott meg valamiért, de a főnév nemén ez nem változtatott:
lo stadio - das Stadion
-IK
Az -ik végű főnevek azért nőneműek, mert eredetileg -ica végű főnevek voltak a latinban, és az újlatin nyelvekben azóta is azok, szabályosan nőnemmel, az -a végződés miatt:
la politica - die Politik
la musica - die Musik
la critica - die Kritik
l'erotica - die Erotik
la repubblica - die Republik
-TÄT
A -tät végű főnevek nőneműek. A latin -tas végű főnevekre vezethetők vissza, amik eredetileg nőneműek voltak. Ezek a szavak is sok nyelvbe átkerültek, némiképp módosult végződéssel, és az eredeti latin nemet megőrizték:
universitas (latin, nőnemű) - die Universität - l'université (francia, nőnemű) - l'università (olasz, nőnemű) la universidad (spanyol, nőnemű). Ezeknek a szavaknak a végződése több nyelvben ugyanúgy változik, és pl. a német -tät megfelelője az angol -ty: Universität, university; Priorität, priority...
-ANZ
Az -anz végű szavak azért nőneműek, mert pl. az olasz megfelelőjük -a végződésű, és bizonyára a latinból (vagy az újlatin nyelvekből) kerültek át a németbe:
alleanza - die Allianz
la bilancia - die Bilanz (mérleg)
la tolleranza - die Toleranz
-MA
Sok -ma végű főnév semlegesnemű, és görög eredetű. Ezek a szavak (-a végződésük ellenére) az újlatin nyelvekben sem nőneműek (biztos azért, mert a görögben semleges neműek):
il dramma (olasz) - das Drama, -men
il tema (olasz) - das Thema, men
Földrajzi neveknél is vannak turpisságok.
Hajók nevei az angolban és a németben is nőneműek, ennek is nyelvtörténeti oka lehet. Az országok az angolban nőneműek, a németben viszont csak kevés van ilyen.
A kicsinyítőképzős szavak a németben és a hollandban is semlegesneműek, nyelvtörténeti okok miatt. (pl. het meisje - das Mädchen)
Azt viszont nem tudom, ki lehet-e deríteni, hogy pl. miért der Tisch és die Gefahr. Valaki valamiért így mondta először és onnantól kezdve ez lett a szabályos alak. Valami oka biztos van.
